A Francia Köztársaság „Akadémia Pálma Rend” Tiszti fokozatával kitüntetett dr. Fornet Béla professzor szerint Boross János a kapuvári röntgenmúzeum létrehozásával és gondozásával a törődésnek és a szakmai lelkesedésnek olyan fokát valósította meg, amellyel ma már csak ritkán találkozni. Nemrég emléktáblát avattak a röntgensugár áldozatainak.
Több évig tartó kutatómunka eredményeként 2000. július 1-jén a Lumniczer Sándor Kórház tüdőgondozó intézetének alagsorában nyílt meg a kapuvári röntgenmúzeum, majd Boross János magángyűjteménye 2012-ben került jelenlegi helyére.
A röntgensugár felfedezésének és alkalmazásának magyar áldozatai is vannak. Boross János tudomása szerint hazánkban máshol nem emlékeznek meg arról a tizenegy személyről, akiknek a radiológia máig ható fejlődése köszönhető; ugyanakkor ezek az emberek az életükkel fizettek a felfedezésért. A magángyűjtemény tulajdonosa ezért elhatározta, hogy Kapuváron emléktáblát állítanak a mártíroknak.
A tábla leleplezése után med. habil. dr. Mózsa Szabolcs a magyar klinikai sugárvédelem történetéről beszélt, prof. emeritus dr. Fornet Béla pedig a „Mozaikok a Radiológusok Társasága történetéből” címmel tartott előadást. A nyugdíjas radiológus professzor pályájának kezdetén még nagyon le volt maradva az orvostudomány ezen ága, és csak a röntgengépet használták a gyógyításban. Az elején nagyon keveset tudtak a röntgensugárról, negatív, károsító hatásai is voltak, amelyek csak később váltak ismertté. A ’60-’70-es években bekövetkezett ugrásszerű fejlődés hatására megjelent az első ultrahang készülék, később pedig a számítógépes rétegvizsgáló, ezért az orvosoknak is újra kellett tanulni mindent.
Dr. Fornet Béla megjegyezte: A város vezetése magáénak érzi a röntgenmúzeumot, de szerinte el kell velük azt is fogadtatni, hogy mindez csak az első lépés volt, hiszen hihetetlen, jelenleg valahol megbúvó értékekkel lehetne bővíteni a gyűjteményt.
Boross János végül elmondta: Meg kell becsülni elődeink törekvéseit, hisz nekik köszönhetünk mindent, mert ők rakták le a mai kor vívmányainak alapjait. – Munkásságukat ápolni kell, hogy ne vesszen a feledés homályába – tette hozzá a tüdőgondozó nyugalmazott vezetőasszisztense.
Teljes ágykihasználás mellett működik a kapuvári Lumniczer Sándor Kórház és Rendelőintézet rehabilitációs részlege, ami kisebb várólistát eredményezett.
– Bár a magyar forradalom és szabadságharc a hősies küzdelem és helytállás ellenére elbukott, a harc, a rengeteg véráldozat nem volt hiábavaló.
Csorna város önkormányzata Petőfi Sándor emlékművénél tartott ünnepi megemlékezést az 1848/49-es szabadságharc 176.
1848 tavaszi eseményeinek legfontosabb üzenete a mai ember számára: Képesek vagyunk küzdeni nemcsak önmagunk, hanem egész nemzetünk boldogulásáért, boldogságáért.
Mindig keressük meg az adott nap ajándékát, mely átsegíthet bennünket az időskor nehézségein – javasolta Világosné Rozsonits Erika, aki összefoglalta a Rábaközi Televíziónak a Csornai Írisz Nyugdíjas Egyesületnek tartott „Az időskor boldogsága” című előadását.