A közéleti szereplők együttműködése nélkül nincs fejlődés

Optimista becslések szerint még az idén megkezdődhet a Csornától Sopronig tartó gyorsforgalmi út építése. Gyopáros Alpár szerint mindennek már csak az időjárás vethet gátat, tehát két-három éven belül kétszer kétsávos úton autózhatunk a hűség városáig. Az országgyűlési képviselő továbbá tájékoztatott a foglalkoztatási helyzet, valamint a térségfejlesztés alakulásáról.

Közel tíz éves ígéret válik valóra a 83-as Győr és Pápa közti szakaszának megújításával. A régi 83-as tehermentesítésére Győrt és Pápát összekötő 2 x 2 sávos új főút megyénk esetében Tét, Tétszentkút, Győrszemere és Gyarmat településeket érinti. Az országgyűlési képviselő abban bízik, hogy jövőre, de legkésőbb 2019 elején elkezdődhet a kivitelezési munka. Az M1-es autópálya és a 83-as főút jelenlegi balesetveszélyes kereszteződésének „kiváltására” (Metro-lehajtó) két körforgalom fog épülni az M1-es északi és déli oldalán.
A nyugat-rábaköziek továbbra is szenvednek a régi 85-ösön áthaladó forgalomtól, s nemcsak az érintett településeken élők, hanem az úton rendszeresen közlekedők. Gyopáros Alpár különösen veszélyesnek mondta Veszkényt, ahol a céges buszjáratok utasai közül sokan gyalogosan kelnek át a főút túloldalán lévő munkahelyükhöz.

Az M85-ös gyorsforgalmi út Csornától Kapuváron át Sopronig tartó szakaszának, vagyis a csornai elkerülő második ütemének építésével kapcsolatban Farád és Rábatamási közt zajlanak jelenleg a munkálatok. A majdnem öt kilométeres szakasz, valamint a 2 x 1 sávos, 1,6 kilométeres lehajtó építésével várhatóan jövő év elejére végeznek. A csornai elkerülő második szakaszától Sopronig, illetve az országhatárig vezető út három részletben készül el. A rábaközieket a Sopron keleti részéig tartó gyorsforgalmi útszakasz érinti leginkább. Az országgyűlési képviselő elmondta, hogy meg vannak az engedélyek, és a források is a rendelkezésre állnak. Utóbbira azért hívta fel a figyelmet, mert a Csornától Sopronig tartó gyorsforgalmi építését az Európai Unió nem támogatja, ezért központi költségvetési forrásból fog elkészülni.

Gyopáros Alpár megjegyezte, hogy Baranya után Győr-Moson-Sopron megyében a legöregebb a mellékúthálózat. A Rábaközben használódtak el leginkább a települések közti utak, melyek nagy részén több évtizede nem történt komolyabb felújítás. A legrosszabb állapotban lévő útszakaszok rendbe tételére mai áron 300 milliárd forint kellene, ráadásul teljes mértékben hazai forrásból, mert nem támogatja az Európai Unió.
– Lépésről lépésre, a legrosszabbaktól kezdve elkezdjük felújítani az utakat. Már említettem a Szanyt a 86-os főúttal összekötő útszakaszát. Ikonikusan rossz a Mihályit Jobaházával összekötő út, de a Kapuvár és Enese környéki utakat is említhetném. Nekünk az a feladatunk, hogy minél több pénzt sikerüljön kilobbizni a rábaközi utakra – mondta az országgyűlési képviselő.

– Sem a kormánynak, sem az önkormányzatoknak nincs varázspálcája. Nem dolga, hogy cégeket alapítson és munkahelyeket teremtsen – reagált Gyopáros Alpár a helyi gazdaságélénkítésre vonatkozó kérdésre. – Az viszont dolga, hogy megadja a lehető legnagyobb támogatást, legyen az anyagi vagy jogi adminisztratív segítség. A napelemgyárat szokták említeni, mint rossz példát, de összességében nem állunk rosszul sem a csornai, a kapuvári és a téti térségben. Mindannyiunknak az az érdeke, hogy elinduljanak a nagy beruházások – fogalmazott az országgyűlési képviselő. A Rábaközben elért komoly előrelépés, hogy a csornai és a kapuvári járásban 2010-ben 6 százalék felett volt a munkanélküliség, ma pedig tartósan 1 százalék alatti a környékünkön is. Sőt ott tartunk, hogy helyben élő közmunkást sem nagyon találni, mert beszippantotta őket a piaci ágazat.
Az infrastruktúra gazdaságélénkítő hatása környékünkön máris tetten érhető: Az M86-os út megépítésével Beledben két jelentős munkaadó jelentkezett, melyek közül az egyik üzem jövőre el is kezdheti a termelést. Csornán a déli ipari területen az elmúlt időszakban három telek is értékesítésre került új befektetők számára.

Gyopáros Alpár a következőkben arról beszélt, hogy nemcsak az itt élők, hanem a kívülállók szemszögéből is érzékelhető a fejlődés térségünkben. Az országgyűlési képviselő szerint ez leginkább abban mérhető le, hogy nem „átverekedni” kell magukat a régi 85-ös út forgalmán, hanem egyszerűen át lehet surranni a térség keleti felén.
– Ha csak a külcsínt tekintjük, vagyis a középületek felújítását, esetleg a turisztikai programok beindítását, a Rábaköz és Sokoróalja bizonyította az elmúlt években, hogy tud élni azokkal a lehetőségekkel, amelyeket vagy a kormányzat, vagy az Európai Unió támogatásként szán ezeknek a térségeknek. Hetvenöt település tartozik a választókörzethez, mégsem tudok olyan települést mondani, amelyen az elmúlt hét-kilenc évben ne valósult volna meg legalább egy rendkívül fontos fejlesztés helyben. A településen élők és a vezetők szorgalmának köszönhetően mindenhol megvalósult valamilyen helyi cél – fogalmazott a riportalany. A turizmus szempontjából a természeti adottságokat, a kiemelkedő egyházi örökséget, a kulturális és építészeti hagyományokat említette, melyek az elmúlt évtizedekben kihasználatlanok maradtak. Ha minden szereplő egy célért küzdene, akkor a turistáknak hozzánk is érdemes lenne ellátogatnia. Gyopáros Alpár kiemelte: Ha a térség közéleti szereplői képesek együttműködni, akkor van esély a kiugrásra, vagy legalább a felzárkózásra.